Segítséget szeretnénk nyújtani ingatlan bérbeadás esetén is.

A magyar lakóingatlan bérleti piacot egy összetett, egymásra ható gazdasági, társadalmi és szabályozási tényezőrendszer mozgatja.

Makrogazdasági- és pénzügyi tényezők
A gazdasági környezet közvetlenül kijelöli a bérleti díjak elméleti maximumát és a piac finanszírozhatóságát.

• A reálbérek alakulása: Ez a legfontosabb keresleti korlát. A bérleti díjak tartósan nem szakadhatnak el a lakosság nettó jövedelmének növekedési ütemétől, mivel a bérlők fizetőképessége határozza meg a piac plafonját.
• Hitelkamatok és lakásárak: Amikor a jegybanki alapkamat és a lakáshitel-kamatok magasak, a saját ingatlan vásárlása elérhetetlenné válik. Ez a potenciális vevőket a bérleti piacon tartja, növelve a keresletet.
• Alternatív befektetések hozamai: Ha az állampapírok vagy más kockázatmentes eszközök magasabb hozamot (yield) biztosítanak, mint az ingatlan bérbeadása, a befektetők elfordulnak a lakáspiactól, ami csökkenti a kiadó lakások kínálatát.

Demográfiai- és lokációs tényezők
A bérleti piac Magyarországon rendkívül koncentrált, a keresletet a belső migráció hajtja.

• Felsőoktatási központok és a "diákroham": Budapest és a nagyobb vidéki egyetemi városok (Debrecen, Szeged, Pécs, Győr) bérleti piacát szezonálisan a ponthúzás (július-augusztus) mozgatja. A diákok tömeges megjelenése ilyenkor lökésszerű áremelkedést okoz.
• Urbanizáció és munkaerőpiaci vonzerő: A gazdaságilag aktív, jól fizető munkahelyeket kínáló régiók és a külföldi nagyberuházások (pl. autó- és akkugyárak vidéki nagyvárosokban) helyi szinten extrém keresleti nyomást és drasztikus áremelkedést generálnak.
• Turizmus és a rövid távú lakáskiadás (Airbnb): A belvárosi ingatlanok turisztikai célú hasznosítása elszívja a kapacitást a hosszú távú bérleti piactól, ami strukturális kínálati hiányt és áremelkedést okoz a helyi lakosok számára.

Szabályozási- és állami intézkedések
Az állam jogi és támogatási eszközökkel közvetve beavatkozik a piaci folyamatokba.

• Otthonteremtési és családtámogatások: A különböző állami támogatások (pl. CSOK Plusz, adókedvezmények) a saját tulajdon vásárlása felé terelik a családokat. Ha ezek a támogatások szigorodnak vagy veszítenek reálértékükből, a kereslet visszaáramlik a bérleti szektorba.
• Szabályozási szigorítások: A rövid távú lakáskiadás (Airbnb) helyi vagy kormányzati korlátozása (pl. moratóriumok, adóemelések) arra kényszerítheti a tulajdonosokat, hogy visszatérjenek a hosszú távú bérleti piacra, ami hirtelen növelheti a kínálatot.

Az ideális bérleti díj meghatározása (egy példán keresztül)

• Azonnali kiadási ár (12 hónapra): Ahhoz, hogy az éves bevétele veszteség nélkül pontosan 3 000 000 Ft legyen, a lakást az első perctől kezdve havi 250 000 Ft-ért kell kiadnia üresen állás nélkül.
• A kompromisszumos ár elmélete: Ha a piaci realitás azt mutatta, hogy 250 000 Ft-ért nincs jelentkező, a bérbeadó a matek szerint jobban járt volna, ha azonnal leengedi az árat havi 210 000 - 220 000 Ft környékére. Ha ezen a nyomottabb áron azonnal kiveszik, a folyamatos bérlés miatt az éves bevétele magasabb vagy ugyanannyi lett volna, mint a 2 hónapig üresen álló, majd végül 250 000 Ft-ért kiadott lakásé.
• Az üresen állási idő alatt felmerülő költségeket (pl. rezsi) jelen számításban nem vettük figyelembe, ezeket a költségeket az állásidő alatt nem kapjuk meg, de ki kell fizetni - dupla veszteség.

A bérleti piacon a 2 hónapos üresen állás egy kritikus határvonal: gazdaságilag szinte mindig kifizetődőbb 10-15%-kal a piaci ár alatt, de azonnal kiadni az ingatlant, mint hónapokig várni a "tökéletes" bérlőre a magasabb díj reményében.

Szolgáltatásunkkal egy jól árazott, bérletre felkínált ingatlan az eddigi tapasztalataink alapján a hirdetés első hónapjában bérlőre talál. Ha ezt a hirdetés még akkor futtatja, amikor a régi bérlő még az ingatlanban van, akkor nincs "üresjárat".

Amennyiben úgy gondolja, hogy szeretné szolgáltatásunkat igénybe venni (vagy csak kipróbálni), esetleg további kérdései lennének, kérem keressen az alábbi elérhetőségeken: